„Gyönyörű az úttalan rengeteg,ujjong lelkem a parton egyedül;egy társaság van, hol nem szenvedek:a mély tenger, hol az ár hegedül.Embert meg nem vetek,de a természethez vagyok hű.”
Találkozatok már ezzel a Lord Byron idézettel? És a katarzis élményével? Esetleg a kettővel együtt? Én igen.
Vegyünk sorjában. Az Idegen Szavak Gyűjteménye szerint: beteljesülés; érzelmi, erkölcsi megtisztulás, ami egy megrendítő esemény, tragédia hatására a néző, olvasó, főhős lelkében végbemegy. George Gordon Noel Byron szavai pedig az Út a vadonba című film kezdete, ami által az anno gimnáziumi magyarórán tanult katarzisélményt megéltem.
A film 2007-es amerikai alkotás, amely Jon Krakauer regénye alapján készült. Igaz történet. A rendező tíz évet várt az elkészítésével, hogy megkapja a McCandless család támogatását, akiknek a fiáról szól a film. Chistopher McCandless kiválóan tanult az egyetemen. Messziről talán egy tipikus mintadiáknak gondolhatták, akinek pontosan olyan sablonsorsa lesz, amilyet a szülei szánnak neki. Talán csak a nővére tudta, hogy neki egészen más tervei vannak.
Fotó: kultúrlény
A diplomaosztója után a bankszámláján lévő huszonnégy ezer dollárt jótékonysági szervezetnek adományozta, minden iratát kettévágta, a készpénzét elégette és útnak indult:
„A civilizáció mérgétől megszabadulva repül és egymagában jár a földön, hogy végül elvesszen a vadonban.”
Meg akart szabadulni minden felesleges köteléktől és az undorítóak tartott társadalomtól. Útra kelt tervek és pénz nélkül, miközben olyan emberekkel találkozott, akikkel kölcsönösen megváltoztatták egymás életét és gondolkodásmódját, ezzel segítve a másikat. Úgy gondolom, ha van mód arra, hogy az ember megtapasztalja a szabadságot és a boldogságot, akkor erre az ő utazása a példa, egy mód. Minden külső utazás egyben belső utazás is. Sokan úgy vélik, hogy ha egy fiatal mindent hátrahagyva belecsobban az életbe, kitépve magát a rákényszerített dolgok alól az csupán későn érő típusok gyermeki bolondsága. Talán az. De talán Christopher, aki az Alexander Supertramp (tramp- csavargó) nevet adta magának útja során olyan érzéseket élhetett meg mikor nekivágott a vadonnak, amit egy olyan ember, aki belepréseli magát a „normális” életbe soha nem.
Fotó: cdn.blog.hu
Hogy csak egy fiatal szélsőséges látásmódját vagy magát az élet értelmét képviseli Supertramp?
Mindenki nézze meg és döntse el magának.
Írta: Váradi Ibolya
2017.09.22.
