Nyelvtanilag mind a kettő kifejezés helyes. De ha az értelmét nézzünk, mintha két külön dologról beszélnénk. Névelő nélkül általánosságban beszélünk róla, ami számomra olyan hatást kelt, mintha több Vajdaság is létezne. Pedig mindenki tudja, hogy csak egy van. Vajdasági vagyok. Vajdaságban nőttem fel. Vajdaságban él a családom. Teljesen hétköznapi kifejezések, amiken nem gondolkodunk el, csak használjuk őket. Pedig névelővel sokkal többet mondhatunk el egy mondatban. A Vajdaságot tekintem az otthonomnak. Ebből mindenki tudhatja, hogy számomra nincs párja ennek a helynek.
Kép: Szeretlek Vajdaság
Egy külföldivel beszélgettem és véletlen elejtett egy negatív megjegyzést Vajdaságról, egyből kaptam az alkalmon, hogy felvilágosítsam: nem szólhatja le az otthonom, mert nem itt nőtt fel és nem is tud róla semmit! Habár miután befejeztem az érvelést, nekem is el kellet gondolkodnom, hogy a híreknek mennyire lehet hinni. Arra jutottam, hogy általában nagyrészt igazak, de mégsem mindegyik.
Sok pozitív dolog kering az interneten, de megannyi negatív is. Mindkettőben van igazság szerintem, mert a 17 évem alatt hideget is és meleget is tapasztaltam, de állítom, hogy nem nehéz meglátni Vajdaságnak a napos oldalát. Lehet, hogy más jogosan szólja le, de ő nem itt nőtt fel, nem tapasztalta milyen szép tud lenni egy napfelkelte a Tiszán, vagy a Palicsi-tónál. Nem utazta körbe a vidéket és nem látta meg a mezőknek a rejtett szépségeit, az erdők rejtett zugait, nem figyelt oda az emberektől kapott apró kedvességekre. Aki ezekre felfigyelt, már nyert vele valamit. Fenntartott egy kis helyet a szívében a Vajdaságnak.
Fotó: Nyilas Orsolya
Vajdaságinak lenni áldás vagy átok? Szerintem egyszerre mindkettő. Áldás, hogy mennyi mindent ki lehetne hozni egy ilyen vidékből: rengeteg szántóföld, talajvíz, sík terep. Átok, hogy nem használjuk ki maximálisan. Áldás, hogy a magyarok kisebbségben vannak, így jól megértik egymást, átok, hogy nem teszünk a szorosabb kapcsolatokért semmit.
Vajdaságot tekintem otthonomnak, igaz húz a szívem máshová is, de mindig ide fogok visszatérni. Talán egyszer egy olyan hellyé tehetjük Vajdaságot, ahonnan nem elköltöznek az emberek, hanem ahol az életet látják maguk előtt. Áldás, hogy létezik nekünk Vajdaság, átok, hogy már csak keveseknek a szava járása A Vajdaság.
